1. nap

Balhéba keveredtünk a bulin ellődözött petárdák miatt. Bár az a gyanúm, Gandalf nem is volt olyan mérges, csak kifogást keresett, hogy kicsit megizzasszon minket, ifjú hobbitokat. Még jobban kezdtem gyanakodni, amikor a „mosogatás” büntetést a „Gandalf botjának fényesítése” meg „Gandalf lábának megmasszírozása” meg „békaugrás meztelenül a káposztaágyásban” büntetés követte, ugyan már, kit akar ezzel átverni? Főleg a lábmasszírozás dologgal.

2. nap

Tök jól indult a nap, amikor felfedeztem egy pont megfelelő alakú répát. Még jobb hír, hogy Pippin lenyúlt hat káposztát, két zsák krumplit és három cső kukoricát, bár azt kell hinnem, Pippin késsé túl optimista. Úgy értem, két cső kukorica talán még elmegy, na de nem reggeli előtt.

Helyzet rosszra fordult, miután beleütköztünk Frodóba és hűséges csődtömegébe… oppá, úgy értem hűséges Samu szolgájába, a kukoricásban. Pippint Samu megakadályozta Frodóval való kissé eltúlzott ölelkezésében, és egy óvatlan pillanatban behajította Pippint az árokba. Az ezt követő dulakodásban a répa eltört. Nagyon szomorú vagyok.

3. nap

Átvágunk a vidéken Frodóval, Samuval és Pippinnel. Közben túlöltözött, és rémesen kitartó lovasok üldöznek minket, idejétmúlt fekete göncökben. Ahogy már „Szürke” Gandalfnak is kifejtettem, az egyszínű cuccok annyira vércikik. Vajon Frodó valami rossz kapcsolat emlékétől, esetleg féltékeny exek elől menekül?

Hallottam pár pletykát Hobbitfalván bizonyos poligám hobbitokról, bár nekem az ilyenek nem jönnek be.

5. nap

Rosszról rosszabbra fordult a helyzet. A Brí-beli pihenő során felszedtünk egy modortalan és borostás embert, aki nyilvánvalóan perverz hobbitbuzi, persze rám senki nem hallgat. Ragaszkodott hozzá, hogy egy ágyban aludjunk a szobájában, ahelyett, hogy hagyott volna visszamenni saját tökéletesen kényelmes szállásainkhoz. Aztán egész éjjel ott kukkolt, biztos valami vad hobbit-gruppenszexet akart látni a takarók alatt. Ez nem történt meg, bár Pippint egész éjszaka az övénél fogva kellett visszatartanom, nehogy keresztülmásszon Samun, és rá Frodóra. Pippin unja az életét, vagy mi?

6. nap

Nagyon kellemetlenül ébredtem, miután hobbitbuzi ember megcsiklandozott. Elküldtem az anyjába, erre ő: „Tegnap éjjel nem ezt mondtad.” Pillanatnyi zavarodottság után rájöttem, azt hiszi rólam, hogy Pippin vagyok.

Helyreigazítottam. Ember elsompolygott, és égett a feje, de előbb még közölte: „Én ám király vagyok, tudod?”

Persze, én meg a Bakacsin-erdő tündekirálynője.

7. nap

Völgyzugolyban. Kénytelen vagyok a fürdőszoba melletti szobában aludni. Egész éjjel csobog a víz, és eperillatú habtól síkos az összes padló. Múlt éjszaka arra ébredtem, hogy Elrond bemászott mellém az ágyba. Elengedett, miután rájött, hogy a hobbit, akit a paplan alatt taperolt, az nem Pippin. Azt hiszem, veszek egy névtáblát.

9. nap

Megszereltem a répát speckó tünde-ragasztóval. Sirály!

11. nap

Belegyeztem, hogy részt veszek a küldetésben, így rajta tarthatom a szemem Pippinen. Arra is kíváncsi vagyok, mi lesz Frodóval, mivel Aragorn nyilvánvalóan nyomul rá. Samu persze megöli, ha bármivel is próbálkozik.

Remélem, próbálkozik valamivel.

15. nap

Boromir tanít minket vívni. Tipikus ember, olyan ormótlan, mindig beleejti a kardját a nadrágjába, aztán megkér minket „kicsikéket”, hogy szedjük ki. Boromir ma megborzolta Frodó haját és Aragorn majdnem lecsapta a fejét. Az emberek olyan poénosak.

Pippin ma furcsán bámulta a tündét, ahogy az a reggeli tornáját végezte, de még idejében eltereltem a figyelmét egy cukkínivel. Nem tudom, mit fogok csinálni, ha kifogyunk a zöldségből.

16. nap

Boromir megkért, hogy menjek el vele sétálni. Nem fogok bedőlni az ősrégi „Gondor Kürtje” trükknek. Nem fogok. Nem fogok. Ó, a francba is. Csak most az egyszer.

19. nap

Rosszkedvem van. Boromir nagyon alkalmatlan időpontban szólított „Pippinnek”. Közöltem vele, hogy én Trufa vagyok, és hogy már három hete folytatunk komoly kapcsolatot, de csak nevetett és megpaskolta a fejemet. Rájöttem, hogy ő sem tud megkülönböztetni engem Pippintől. Úgy látszik, arra vagyok kárhoztatva, hogy örökké Megkülönböztethetetlen Mellékszereplő Hobbit legyek, még a románc terén is. Gondolkozom valami drasztikus frizurán, mondjuk egy irokézen.

20. nap

Lett irokéz frizurám, de senki nem látja, mert Mória Bányáiban töksötét van. Nehéz így szemmel tartani Pippint. Arra ébredtem, hogy Legolas éppen bebújik a takaróm alá. Szóltam neki, hogy nem Pippin vagyok. Erre Legolas: „Nem túl sok a különbség, nem igaz?” Az ezt követő dulakodásban a répa megint eltört. Odaadtam Gandalfnak, hogy szerelje meg. Gandalf azt mondta, „Ostoba Tuk! Jobb dolgom is van, mint hogy a zöldségeiddel vacakoljak!” Nem javítottam ki Gandalfot, mivel félek a csúcsos süvegtől.

22. nap

Gandalf beleesett a homályba. Meg vagyok sértve. Próbáltam Pippint vigasztalni, de Pippint jobban feldobta a „Szilmarilok: A musical” Legolas meztelen előadásában. Én nem bírtam végignézni – túl sok volt benne a lábemelgetés.

28. nap

Lothlórienben. Múlt éjjel nem kevesebb, mint ötven tünde és egy mormota látogatott meg, mind meg volt győződve róla, hogy én vagyok Pippin. Pippin persze sehol nincs, biztos Boromirral mászkál. Valamit tennem kell. A mormota rendkívül erőszakos volt. Talán, ha… nem, azt azért nem.

30. nap

Elraboltak az orkok. Minden a terv szerint megy. Mondtam Pippinnek, lehet, hogy fel kell ajánlanunk pár „szolgáltatást”, hogy elengedjenek. Pippin elégedettnek tűnt. Na majd ha rájön, hogy úgy értettem, NEKEM kell felajánlania azokat a szolgáltatásokat, hogy elengedjék. Ezenkívül az orkok még egy új répát is adtak, jutalmul azért, mert nagy sárga célkereszteket festettem Boromirra, amikor nem figyelt oda. Mindent összevetve, tök jó nap volt a mai.